Egyszer Mátyás király vadászatra készült. Szerette volna tudni, hogy milyen időre számíthat. Megkérdezte hát az időjóst:   - Lesz-e eső?   Az időjós mindenféle tudós könyvekben lapozott. Belekukucskált a csillagvizsgálójába, hogy kifürkéssze a csillagok állását, végül jelentette:   - Uram, legalább két hétig nem lesz eső. Mehet felséged bátran vadászni.   Felkészült a király a vadászatra. El is indult másnap a kíséretével. Magával vitte az időjóst is.  Amint egy legelésző nyáj közelébe értek, a juhász szamara éktelen iázásba fogott, aztán vadul hengergőzni kezdett a földön. Mátyás király megkérdezte a juhászt:   - Ugyan, mi baja annak a szamárnak, hogy olyan fertelmesen iázik, s hempereg?   - Nincs annak semmi baja uram, csak vihart érez - mondta a juhász. - Meglátják, fél óra se múlik el, s itt a nagy jégeső s a vihar.   Mondja ezt Mátyás király az időjósnak, de az váltig állította, hogy jó idő lesz. Menegettek tovább. Hát, fél óra múltán olyan vihar kerekedett, akkora felhőszakadás lett, hogy a vadászok bőrig áztak. Mátyás király akkor odasúgta az időjósnak:   - A szamár lett az időjós, s az időjós lett a szamár!