Egy ember elment az erdő szélére szántani. Hallja, hogy valami úgy kezdett recsegni az erdő szélibe, küjel. Arrább szalad, s nézi. Egy medve megfogott egy nyulat és pufogtassa. Na, nagyot kacagott. Akkor a medve a nyulat elvetette, s elment oda az emberhez, s azt mondja, hogy: - Lekacagtál, s megeszlek! Az ember könyörögni kezdett: - Ne egyél meg, szántsam be ezt a kicsi földet, hogy legyen a gyermekeimnek amit egyenek. A medve tovább ment egy kicsit. Az ember megszántotta a földet bévette, leült oda az ekére, s ott búsult. Odamegyen a róka, s azt mondja: - Mit búsulsz, te ember? - Azt, hogy a medve mindjárt jön és engem megeszen, mert lekacagtam. - Haj, csak ennyi a baj? Na, megállj majd én megtanítlak. Mit fizetsz nekem? - Amit kérsz - azt mondja az ember. - Én hat tyúk és egy kakasért megtanítlak, hogy a medve nem eszen meg. - Jó - azt mondja -, mit csináljak? - Én elmegyek tovább, s amikor a medve jön, én elkezdek kürtölni. Mondjad a medvének: " Szaladj valamerre, szaladj valamerre, mert jönnek a vadászok, s meglőnek!" Úgy is tett. Elment tovább, mikor meglátta, hogy a medve megyen, a róka elkezdett kürtölni. S azt mondja az ember a medvének: - Szaladj innet gyors an, szaladj, mert jönnek a vadászok, s ebben a helyben meglőnek! A medve megijedett s elszaladott. Az ember esmét nagyot kacagott. Mondta a rókának: - Na, este gyere a tyúkok után s megadom. Hazament. Este a gyermekeket bébútatta az ágy alá, s azt mondja nekik: - Na, jó keményen ugassatok. A róka érkezik, s a gyermekek elkezdnek ugatni. Kérdezi a róka: - Mi van? Azt mondja az ember: - A vadászok a kutyákat ide bérekesztették, most se az ajtót nem tudom megnyitni, se semmit. Szaladj innet, mert ha kinyitom az ajtót összetépnek. A róka elfutott. Így az embernek az élete, a tyúkjai is megmaradtak, s tovább tudott gazdálkodni.