Hogyan keresett társat a kutya?
Részletek
Könyv címe
Mackó anyó dajkát keres, Külföldi népmesék óvodásoknak
Kiadó
Móra Ferenc Könyvkiadó
Forrás helye
mongol-burját
Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magányosan élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet, elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erősebb a világon, és nem fél senkitől. Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerősebb. Felkereste hát, és azt mondta neki:
- Hallod-e, farkas! Éljünk eztán együtt!
- Jól van, én nem bánom - felelte a farkas. Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdőben, és ugatni kezdett.
- Ne ugass, kutya - csöndesítette a farkas-, mert idejön a medve, és mindkettőnket széttép.
„ Ahá – gondolta a kutya- úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert még a farkas is fél tőle! „ Otthagyta hát a farkast, és ment tovább az erdőben, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta, és azt mondta neki:
- Hallod-e medve! Éljünk eztán együtt!
- Jól van, éljünk - állott rá a medve. Attól kezdve együtt élt a kutya meg a medve. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Megijedt a medve, és rámordult:
- Hallgass, te kutya, mert meghallja az oroszlán, idejön, és felfal téged is, engem is!
„ Hát nem a medve a legerősebb, ha fél az oroszlántól!- gondolta a kutya. – Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon! „ Futott az oroszlánhoz. Így szólt hozzá:
- Éljünk együtt oroszlán!
- Nem bánom, legyen úgy - felelte az oroszlán. Attól fogva együtt éltek. Nem sok idő telt el, a kutya egy éjszaka megint ugatni kezdett. Az oroszlán csöndesíteni kezdte:
- Ne ugass, kutya: idejön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindkettőnket!
„Úgy látszik, nem is az oroszlán a legerősebb - gondolta a kutya. – Hanem az ember!” Azzal elfutott, hogy megkeresse az embert. Amikor rátalált, azt mondta neki:
- Hallod-e, ember! Éljünk eztán együtt! - Ráállott az ember, és kunyhójába vezette a kutyát. A kutya egy éjjel zajt hallott, és ugatni kezdett. Az ember felébredt. Nemhogy csöndesítette volna a kutyát, de rákiáltott:
- Hangosabban ugass, kutyám! Hangosabban! A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon. Azóta ez emberrel él, és hűségesen szolgálja.