Ki ette meg a bárány máját?
Jézus Krisztus mikor a földön járt, találkozott egy csavargóval. Azt mondja neki:
- Idehallgassál, ne csavarogjál mán te az úton, szegődjél el hozzám szolgának!
Hát úgy is vót. Örült az ember. hogy má valaki szóba állt vele, a csavargó, hogy hát meghítta őtet szolgálni. No, elindultak az egy falubút a másikba. Ahogy mennek, azt mondja a szolga:
- Hé, apa, úgy szólítalak, mer nekem se apám, se anyám, jó lesz?
Mondta Jézus, hogy jó.
-Hé, apa, én nagyon megéheztem!
-Hát ha megéheztél, ott van a nyáj, menjél, fogjál meg egy juhot, oszt akkor majd megsüssük!
- Én-e? Nem vagyok én tolvaj, nem azért szegődtem el szolgának, hogy én lopjak!
No, jól van, Jézus megfogott egy juhot, megnyúzta. Azt mondja a legénynek:
-No, idehallgassál, szolgám, menjél be a faluba, Isten nevibe kérjél sót meg kenyeret!
- Én-e, apa, nem vagyok én kódús, én szolgád vagyok, de én kódús nem! Hát mit tudott tenni Jézus... Mondja neki: - Akkor rakjál egy nagy tüzet, legalább annyit csinálj! -Azt megcsinálom.
Ott vót a juh megnyúzva. Jézus elment be a faluba kérni sót meg kenyeret.
Hej, a legény az nem vót rest, éhes vót. Ugye a bárón májának nem sok, a májnak nem sok sülés költ, odatartotta a tűz fölé, megsülte. Meg is ette. Mire Jézus gyütt a falubul, azt mondja:
- Hát hol van a bárón mája'?
-Bárón mája? Nem is vót. Ennek a bárónnak nem vót mája!
- Hogyne lett vóna, minden bárónnak van mája.
Hát odament két kollega, hentesek vótak. Odaszól nekik Jézus:
- Hé atyafiak, gyertek ide, tegyetek igazságot! A bárányoknak van mája vagy nincs mája?
Mondták azok, a hentesek, hogy: van. De a legény nem vállalta föl. -Ennek nem vót, Uram! Hidd el, hogy ennek nem vót!
No, jól van akkor, ha nem vót, akkor nem vót. Megsülték a húst, megették, avval mentek tovább. Mondja Jézus:
-Idehallgassál, most mán oszt munkát költ vállalnunk, mer így nem élünk meg!
Na jól van, vállalt oszt Jézus aratást. Hát de aszondta ja a legény, hogy ő addig nem megy, amíg ő meg nem reggelizik. No, ugye a háziak hoztak neki reggelit Azt mondja nekik a szolga, hogy ő addig nem megy aratni, míg ő meg nem ebédöl. Na, ugye meg is ebédöltették őtet Aszongya a szolga: - Hej, ebéd után még öregapám is mindig lefeküdt! Én addig nem megyek aratni, míg én nem alszok!
Hát elaludt a szolga, Jézus elment, learatott egy hold búzát No ugye megkapták a fizetséget tartja a szolga is a pénznek a kezit Aszongya: - Te nem csináltál semmit érte!
- De hát én, apa, hát azér mégiscsak jár nekem is. Hát én is itt vótam a vállalkozáskor!
- No, jól van, ide hallgassál: adok neked pénzt, ha megmondod nekem, hogy ki ette meg a bárón máját!
No, arról a legény hallani se akart. Mentek ugye tovább. Hát egy háznál nagy siratás van. Nagyon siratnak. Odaszól Jézus:
- Há mi baj van, nem tudnánk segíteni valamit?
-Jaj, jaj, dehogy lehet, halálán van a tizennyolc éves jányom! Jézus azt mondja:
Azon tudok segíteni. Rakjanak egy nagy kemencét A kemencébe nagyon sok fát tüzelőnek rakjanak be, nagy tüzet rakjanak, de nagyon nagy tüzet!
No, úgy is vót Megrakták a háziak a kemencét, berakták a sok fát, nagy tüzet csináltak. Mikor égett a tűz legjavába, akkor a tizennyolc éves jányt Jézus betette a tűzbe. Mikor elégett, akkor - de eztet a háziak senki nem látta, senki nem látta a háziakból, csak Jézus aztat magának művelte. De ugye a szolga az látta. Mondta neki:
- Segítsél, legalább hogy betesszük!
-Én ilyent? Nem vagyok én gyilkos!
Semmit nem akart segíteni a szolga. Hát mikor elégett a jány a tűzben, egy csomó hamu maradt Jézus elkezdte gyúrni a hamut, ráköpött, megtraknyólta a hamut, addig-addig gyúrta a hamut, hogy egy egészséges szép jány lett belőle. Hej, ezt mind végbenézte a szolga! Ugye megkapták a nagy fizetséget azt se tudták a háziak, hogy mit adjanak nekik. Mennyi pénzt. No, akkor elmentek onnan a háztúl, ezek megköszönték, meg ők is megköszönték a pínzt. Ahogy elmennek, leülnek egy híd mellé, Jézus rakja a fizetést, rakja külön: ez a tied, ez az enyim, ez meg azé, aki megette a bárón máját. Rakosgatja háromfelé:
- Ez a tied, ennyit, ez azé, aki megette a bárár máját. Hej, akkor a legény elkajálta magár.
- Hé, apa, hát én ettem meg a bárón máját!
- Na látod, ha te etted meg, akkor most mán akkor se nem a tied, mert nem szenvedtél rája!
No, megharagudott a legény. No, aszongya Jézusnak:
-Te menjél arra ja, én meg megyek erre. Mer én is meg tudom tenni azt, amit te! Ellestem a tudományod.
Na, úgy is vót Jézus elment erre, a legény elment erre. Hát alig hogy, megy a legény pár háztúl, hát nagy siratást hall.
-Jaj, hogy a tizenhat éves gyerekem halálán van!
Mingyá a szolga fölmegy: majd ű meggyógyítja. Mondja a háziaknak, mondja ahogy Jézus mondta: rakjanak, csináljanak egy nagy kemencét, rakjanak bele sok fát, nagy tüzet csináljanak. Hát ahogy megrakták a tüzet, ugye a legény bedobta. Elégett, ugye megvót a hamu. Nyomdosta, ugye osztón köpött rája, megtraknyandozta -jaj, nem lett abból tizenhat éves gyerek, a hamubúl sehogyse.
Hát mit tudott csinálni, hát elment a gyerek. Ment vóna, de a háziak utána mentek nagy karókval, hogy agyonütik. De hát nem bántották, oszt őtet elvitték a bíróságra. Hát ugye halálra ítélték: halálér halál; elvitték a gyereket az akasztófára.. Hát ahogy viszik az akasztófára. Jézus megy utána.. Egyre nyújtogatta a gyerek a nyakát: jaj, csak még egyszer meglátná Jézust! Csak még egyszer meglátná, hogy megmentené őtet. Hát akkor mán az akasztófánál nyújtogatta a gyerek a nyakát Hát akkor látja meg, hogy Jézus ott van a tömegben. Elkajáltja magát, hogy:
- Apa, segélj rajtam!
Hát odament oszten Jézus. mégis megsajnálta a szerencsétlent, odament hozzá, mondta, hogy hát ne akasszák fel ütet, majd ő föltámasztja. Jézus oszt elment, oszt akkor föltámasztotta a tizenhat éves legényt, mer hát oszt bevallotta, hogy ű ette meg a bárón máját, hát megmentette ű is a szolgáját. Hát tovább művelték oszt a csodákat, talán ma is, ha meg nem halt.
Magyar Zoltán
A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó
Budapest - 2004