• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

A pletykás asszonyok

Részletek

Látogatás
71620
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star10
Hát az egyik faluba élt egy favágó. Hát az kiment, ugye az erdőre járt vágni a fát, többen jártak, egyszer hazafelé bement a kocsmába. Hát ott aszongyák neki az emberek, a koma, a sógor, szomszéd:   -Te Jankó, tudod-e, hogy a te feleséged egy olyan pletykás asszony. hogy még a környéken sincs ollyan! Meg még a faluba egyáltalán nincs olyan pletykás!   Jankó oszt aszongya:   - Ide figyeljetek, emberek, oszt az én feleségem egyedül egy pletykás csak, a tietek nem pletykás?   - Nem bizony!   Úgy megpártolta minden ember a feleségét, mint annak rendje. No. Jankó azt mondja:   - Hát ide figyeljetek, emberek: én egy nap alatt be fogom bizonyítani, hogy az egész falu asszonya egyforma pletykás! Mondják az emberek:   - Szeretnénk mink azt látni! Na, fogadjunk - aszongya - egy liter borba! Hát úgy is vót. Fogadtak egy liter borba, hogy hónap estére bebizonyítja, hogy az egész falu asszonya pletykás.   No, hazament Jankó, egy szót se szólt a feleséginek. Szép csendessen lefeküdtek este. Reggel ugye kelt az asszony, kiment etetni az állatokat. Jankó meg addig bevitt egy tojást a dunna alá. Megy be az asszony: Jankó az ágyban.   - Te Jankó, veszett teremtette a fajtádnak, hát még most is abba az ágyba gubbasztasz, te? Hát mán a hasadra süt a Nap! Pajtásaid mán rég elmentek az erdőre, mán nem éred őköt utol!   - Ej, asszony - azt mondja -, én máma nem mehetek az erdőre. Ollyan nagy dolog történt velem az éccaka! De nem merem neked megmondani!   - Mondd mán meg, mi a fene lett veled? Csak nem a boszorkák nyomtak meg?   -Jaj, tán még attúl is rosszabb!   -Hát nyögd ki má, hogy mi bajod abba az ágyba!   -Jaj, asszony! - kihúzza oszt a tojást. Mondja: - Nézd csak, ezt tojtam az éccaka-e!   - Hű, hallod-e, embör!   - De el ne pletykázd senkinek!   - Dehogy mondom, dehogy mondom! Hát mán mióta a feleséged vagyok, sose nem pletykáztam! A világér se mondom meg senkinek!   Jaj, bement az asszony oszt a konyhába, kifelé: hát ha semmit nem is, de ezt mégis el köll mondani valakinek... Hát ezt mán mégse lehet eltűrni! No, megy, tele vót ugye a veder vízvel. Öntözi ki serpenyőbe, lábasokba, mindenekbe, fazekakba, kiöntözte, hát veszi a karjára a vizet, megy ki, néz az egyik szomszédba is, másikba, hát az egyik szomszédbúl éppen gyün ki az asszony.   - Te Mari, te, gyere csak ide a garádhó-e! Mondok neked valamit!   -Mit, te?   - Jaj, te, mi történt nálunk az éccaka?   - Micsoda?   - Jankó tojt! - Micsinált?   - Tojt!   - Hát oszt mit?   - Rendes tojást! Tyúktojást.   - Hát oszt mennyit?   - Egyet. Nem elég az? Jaj, szomszédasszony, de el ne mondd senkinek, mert Jankó engem agyonvág! Most mutatta éppen a tojást-e.   - Dehogy mondom, dehogy mondom, hát milyen jó szomszédasszonyok vótunk, hát soha nem pletykáztunk ugye!   - Hát nem.   Jaj, az is oszten: jaj, hát ezt mán mégis el köll mondani valakinek.   Bement a házba, gyorsan felöltözködött, belinerkendőt a nyakába tette, no, avval el a komaasszonyáér, másik sorra, messzire. Mán megy, oszt:   - Jaj, komámasszony, hallotta-e, hogy mi újság van!'?   - Micsoda?   - Süldű Jankó három tojást tojt!   - Tojást? Nem lehet az!   - De mosten, most mondta ja felesége-e! De el ne mondja senkinek, komámasszony! Tudja, hogy milyen jó korcasszonyok vótunk mink ugye, hogy nem mondtunk el egymásnak semmi pletykát!   - Hát dehogy mondom!   No, akkor az meg elment a nászasszonyáhó. Az is fölvette a pruszlikját, el a másik sorra.   - Nászasszony, tudja-e, hogy mi újság a faluba?   - Dehogy tudom, dehogy tudom, micsoda? Még nem vótam máma sehol, nem hallottam semmit.   - Jaj, Süldű Jankó tojást tojt!   - Tojást? Oszt mennyit?   - Aszongyák, hogy hatot!   Hát ez így ment egész nap. Jankó meg csak feküdt az ágyban, nem tudta, hogy halad-e a pletyka, mi van vele, a pletykával. Alig várta mán az estét. Este oszt fölvette a nadrágot, kabátot, el a kocsmába. Bemegy a kocsmába: minden ember rábámul, nézik őtet...   - Mi van, emberek, hát mér néztek így rám, mér bámultok így rám-e?   - Jankó, hát te itt vagy?   - Hát itt, hát hol köllene lennem?   - Azt beszélik, hallod-e, a faluba, hogy te százat tojtál, hogy ki is kőtötted a csirkéket, hogy negyvenöt jérce meg negyvenöt kakas lett, tíz meg hogy bezápult.   - Ezt beszélik-e?   - Hát ezt.   - Hát ide figyeljetek, cinberek: én egyet tojtam huncutságbúl. De kilencvenkilencet a te asszonyaitok tettek hozzá. Hát egy nap alatt bebizonyítottam nektek, ahogy megmondtam, hogy az egész falu asszonya egyforma pletykás! Hát ide a liter bort!   Ettek-ittak, jól mulattak, ma is élnek, ha meg nem haltak.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004
Értékelés
★★★★½
121 szavazat