Akkor Jézus mikor vitte a keresztfát. a nehéz keresztfát, ugye Cirénei Simon, ezek benne vannak a Bibliába, segített vinni. De vót akkor egy kőpad, oszt mán nagyon nehez vót vinni a keresztfát. Elesett ugye má háromszor. És akkor mán nagyon fáradtan, meg nagyon fájt, osztón meg a sebek a vállán; akkor ahogy rádűlt egy padra, hogy majd ő megpihen otten. Kijött a zsidó, hozzáfogott, aszongya: - Takarodj innen, megszentségteleníted - azt mondja -; én rendes zsidó vagyok, nekem ne szentségtelenítsd meg a portámat! Takarodj innen! Oszt akkor Jézus alig bírt fölkászmálódni, nagyon fájó szemekvel ránézett Oszt azt mondta, hogy: -Az ártatlanval így beszélsz, így élj itt örökké, ne hagyjon a lelkiismeret nyugodta, örökké éljél! Úgy mondjuk örökkön élő zsidó. Akkor oszt mán annyira mán megöregedett Ahasvérus, ténleg oszt nem hagyta a lelkiismeret őtet, akkor nem tudott meghalni. Akkor bevette magát, mikor tél vót, a jeges vízbe. A jeges tengerbe, elment messzire. A jeges tengerbe beledobta magát, oszt ott a jegek mind összevagdosták, mikor kivette a víz őtet, tiszta vér vót, mindene, egy roncs test vót, mind össze-vissza vót vagdosva. Akkor bévette magát a vadállatok közé. A vadállatokhó. Ott is össze-vissza marcangolták hussát lerángatták neki, mindent csinált, akkor se. Mindig csak aszondta: „Istenem, Istenem, még se tudok meghalni!" Irtózatossan jajgatott, ahogy csak bírt, úgy ordított, hogy: „Istenem, nem birok meghalni!" Akkor elment a háborúba, az beállt az első csatába. Akkor a golyók mindegyik csak úgy hulltak otten. Õrajta az se fogott. Akkor se tudott meghalni. És azt mondják, hogy ez a zsidó még most is örökkön-örökké élő zsidó. Hogy az nem is halt meg, hogy az még mindig szenved. Mindig szenved még mostanáig is.         Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004