Jézus Krisztus mikor a földön járt, hát az egyik faluba hát az asszonyok mentek elejbe. Hát oszt érdeklődött: -No asszonyok, hát meg vagytok-e elégedve a világ sorsával, ahogy az Isten megteremtette? Hát az asszonyok aszongyák, hogy nincsenek megelégedve, mer hát az mégiscsak nincsen rendjin, hogy mikor a gyerek szülei, ahogy akkor csak az asszonyok jajgatnak. - Hát - aszongya - akkor mit akartok? -Hát aztat, hogy jajgasson a gyereknek az apja is! - No, jól van - Jézus aszongya. - Jó, akkor ha azt akarjátok, akkor majd ezután úgy csináljuk, hogy jajgassanak.. No oszt akkor ugye nemsokára az egyik háznál született a kisbaba. Hát mán nagyon jajgat az asszony. Nagyon jajgat. Ahogy csak bírt. Nézik: az ember meg se mukkan. Nem szól semmit. Hát egyszer csak hallják, hogy - a szomszédba lakott a jegyző, elment fát vágni -, ordít a jegyző, ahogy csak bír. Nagyon jajgatott: -Jaj, meghalok, jaj Istenem, meghalok! Nohát akkor oszt megtudták, hogy bizony a jegyző a gyereknek az apja. No, utána így ment ez egy darabig. De ott olyan botrány lett belőle a faluba, rettenetes nagy botrány, mer ugye megtudták mindig, hogy ugye ki a gyermek apja, mert nagyon jajgatott, mikor szült az asszony, mert még otthon szültek az asszonyok. Na alig várták, hogy Jézus menjen a faluba. -Hát Uram Jézus - mikor megérkezett Jézus -. Uram Jézus, tudod-e, hogy mi a kérésünk? - Micsoda? - Legyen csak úgy, ahogy eddig vót! Csak jajgasson az asszony egyedül, az apja ne mukkanjon meg! Hát így vót ez, egy történet vót. Biztos igaz vót. Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004