Meg olyant is mondtak, hogy hallottak úgy, hogy angyalok énekit is hallották. Hogy éccaka hallszott. Hát úgy mondták, hogy: vótam, őrizem a libákot, vótam a libákval itten nem olyan messze, itt az erdő szélin, nem vót arra senki. Egyszer csak hallottam egy szép hangot. Nagyon szépen éneköltek, és azt mondja, hogy még hallottam a suhogást is, hogy ahogy suhogtak, mint mikor a libák szállnak, és akkor gyönyörű szenténekeket hallattak az égbül. Oszt akkor öregasszonyok aszondták neki, hogy most ha nem mondtad vóna el, akkor hét év múlva megint hallottad vóna. De hogy elmondtad, akkor most már nem hallod többet! Így eztet beszélgették.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004