Volt egyszer egy szegény ember, nem volt neki semmi egyebe két veder boránál és két véka lisztjénél. Azt is határpásztorságból kapta. Egyszer amint hazajött a határpásztorságból, lement a pincébe szomját oltani, mert olyan száraz volt a torka, mint a kiszáradt halastó a sok határkerüléstől. Kenyeret vett a kezébe, s amíg a bort itta, a kenyeret letette a pince torkába. De míg benn itta a bort, a kutya elvitte a kenyeret. Erre kikapta a hordóból a csapot, s a kutya után hajította. Szaladt a csap után, de míg visszahozta, mind elfolyt a bor. Hogy a bor meg ne látszódjék a két véka lisztet elhintette a földre. A felesége; mihelyt meglátta, kikergette a házból az urát, s azt mondta: - Takarodj a szemem elől, te pusztító, addig haza ne tedd a lábad, míg két véka búzát nem hozol a liszt helyébe. A szegény ember elment ki, lefeküdt a favágó tőkére, s elaludt. Meglátja a felesége, hogy az ura alszik, jól elverte, s még az életböl is kikergette. Megindult a szegény ember, még maga sem tudta, hova, hát amint a falutól egy jó hajításnyira elment, meglátott egy embert, aki búzát vetett. Eszébe jut, hogy miért kergette el az asszony, s azt mondja: - Én istenem, rendelj két véka búzát! Én istenem, rendelj két véka búzát! Az ember jól megverte, hogy miért nem azt mondja: „Én istenem, áldd meg két keze munkáját, én istenem, áldd meg két keze munkáját." Megyen tovább a szegény ember, hát két ember verekedik. Azt mondja erre: - Én istenem, áldd meg két keze munkáját! Én istenem, áldd meg két keze munkáját! Azok is ketten jól elverték, hogy miért nem mondja: „Én istenem, válaszd el egymástól! Én istenem, válaszd el egymástól!" Amint tovább ment, találkozott egy lakodalmas menettel, s kiáltja utánuk: - Én istenem, válaszd el egymástól! Én istenem, válaszd el egymástól! Leszökik a vőlegény a szekérről, s jól megveri, hogy miért nem mondja: „Fordulj neki, csókold meg! Fordulj neki, csókold meg!" Megy tovább a szegény ember, lát egy nyúzót, s azt mondja: - Fordulj neki, csókold meg! Fordulj neki, csókold meg! De ez is megveri, hogy miért nem mondja: „Ci, de büdös, vesd tovább! Ci, de büdös, vesd tovább!" Végre talált egy mészárszéket, s azt mondja: - Ci, de büdös, vesd tovább! Ci, de büdös, vesd tovább! Ekkor kiszaladt egy mészároslegény, s úgy megverte, hogy belehalt a szegény ember. A felesége még most is várja a lisztet, ha meg nem halt.