• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

A róka meg a szürke agár

Részletek

Látogatás
14250
Értékelés
Star10Star10Star10Star00Star00
Volt egyszer réges-régen egy kis madárka, s annak volt két szép fia. Hiába építette ez a madárka a fészkét egy magas cserfára, a gonosz róka észrevette, s rögtön a fa alá telepedett. Felkiáltott a madárkának: - Hallod-e, madárka, dobd le nekem a legszebb fiadat, mert ha nem, rögtön kifűrészelem a fát! De a madárka nem ijedt meg, és nem dobta le egyik fiát sem. Erre a róka nekiállt, hogy a farkával kifűrészelje a fát. Megijedt a kis madár, s könyörgésre fogta a dolgot, hogy inkább odaadja az egyik fiát, csak bocsásson meg neki a róka. Ráállott a róka az alkura, ő megkapta a fiókát, de megígérte, hogy visszajön a másik fiókáért is. A madárka erősen kesergett, és sehogy sem tudott megvigasztalódni. Arra vetődött egy szürke agár, s azt kérdi a madárkától: - Hát te miért sírsz, kicsi madárka? - Hogyne sírnék, mikor elvitte a róka a legszebb fiamat, s a másikért is visszajön nemsokára! - No, azért ne sírj, ez még nem olyan nagy baj. Ha megint idejön a róka, mondd azt neki: “Nem dobom le, nem én!” S ha ki akarja a fát fűrészelni, ne félj, én itt leszek! Ezzel az agár elrejtőzött egy bokorba, s várta a rókát. El is jött a róka egykettőre, s kérte a fiókát. - Nem adom, dehogy adom! - mondta a madárka. A róka erősen csóválta a fejét. Nem tudott hova lenni a csodálkozástól. - Hm, biztosan a kutya tanította a madarat - mormogta, s fűrészelni kezdte a fát. Előrontott erre a szürke agár. Megijedt a róka koma, elkezdett szaladni, ahogy csak bírta szusszal. Éppen az utolsó pillanatban, mikor az agár meg akarta csípni, beugrott a rókalyukba. Búsult szegény agár, hogy ilyen jó zsákmánytól elesett, s elhatározta, hogy kiéhezteti a rókát. Rátette a fülét a likra, s aludni akart, de egyszerre beszélgetést hall odabenn. Kérdi a róka: - Hát te, lábam, mit csináltál, mikor az agár kergetett? - Én bizony futottam, ahogy csak tudtam. - Hát te, szemem, mit csináltál? - Én a likat néztem, hogy egykettőre bebújhassak. - Hát te, fülem, mit csináltál? - Én hegyeztem magam, hogy az agár nem fog-e el. - Hát te, farkam, mit csináltál? - Én bizony mind az agár orránál himbálóztam, hogy fogjon el. - Hű, te semmirevaló! - kiáltott nagy haraggal a róka. - Kitakarodj a likamból! Az agár csak ezt várta, s mikor kinn volt a róka farka, megfogta, kirántotta a rókát, s - hamm! - bekapta. Itt a vége, fuss el véle! szerk. Kovács Ágnes Icinke-picinke - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1972
Értékelés
★★★
19 szavazat