• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

A rest százszor fárad!

Részletek

Látogatás
8810
Értékelés
Star00Star00Star00Star00Star00
Amikor Jézus, a názáreti ács fia Szent Péterrel a földön járt, a Tisza mentében nézdegélték, hogy is élnek errefelé a népek. Aratás idején, rettenetes forróságban baktattak, Péter megszomjazott, megéhezett, de az aratással elfoglalt emberektől nem akartak kéregetni. Péter zsémbeskedett Jézussal, hogy ő itt hal meg a gyalogösvényen, annyira elgyötörte a szárazság. De az vigasztalta, hogy majd beérnek valami városfélébe, ott aztán megbékélnek a hasukkal. Már jó délfelé járt az idő, a nap olyan szúrósan nézett le az égről, hogy a búbos pacsirta is az árnyékba húzódott. De a két vándor folytatta az útját. Ekkor Jézus megszólalt elöl: - Nézd, Péter, itt csillog mögöttem a porban egy krajcár, vedd föl! - Én ebben a melegben egy krajcárért le nem hajolok - válaszolt Péter. Jézus fölvette, mentek tovább szó nélkül. Beértek egy tiszai városba, ahol éppen vásárban sokasodott össze a nép. A két vándor szétnézett ott is, valamicskét haraptak egy lacikonyhán, amikor kinézelődték magukat, folytatták útjukat a Tisza mentében fölfelé. Tűzött a nap olyan veszedelmesen, hogy a kocogó bíbicmadarak is mind az árnyékba húzódtak. Csak az aratók serénykedtek a nagy forróságban. Az életet vágták, az egész évi kenyérnekvalót. Azt nem szabad halasztgatni. A nagy melegben kipereg a szem, mind elvész az arató számára. Vágták, vágták rendületlenül. Jézus ment elöl az ösvényen, Péter fáradtan ballagott utána. Panaszkodott, hogy ő olyan szomjas, alig húzza a lábát. Jézus nem szólt semmit, hanem egy szem finomságos meggyet elpottyantott észrevétlen, Péter lehajolt, nem szólt semmit, megette. Így mentek tovább, Jézus időnként elpottyantott egy-egy szem finom hólyagos meggyet, amit a talált egy krajcáron vásárolt a sokadalomban. Amikor az utolsó szemet is elejtette, és Péterrel megetette, hozzá fordult: - Látod, Péter, az úton egy krajcárért egyszer le nem hajoltál, én vettem rajta száz szem meggyet, azért te százszor lehajoltál. És engem abból egyszer sem kínáltál!   szerk. Tóth Béla Legeltetés a három sárkány pusztáján - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1984
Értékelés
0 szavazás