A gazdag ember és a molnár komája

Részletek

Látogatás
7067
Értékelés
Star10Star10Star10Star00Star00
Gyűjtötte
Orbán Dénes
Könyv címe
Úz-völgyi népmesék
Kiadó
Tillinger Péter műhelyében Szentendrén
Kiadás helye
Szentendre
Kiadás éve
1997
A  gazdag ember felpakolt egy nagy szekér búzát, s béfogott hat ökröt, vitte a molnár komájához, őrletni. Mikor odaért, a molnár felesége nagyon, de nagyon finom ételt készített. Megebédeltették, s azt mondj a nagygazda: - Hej, komám, hazug a maga felesége, de jó ételt készített. Azt mondja a molnár: - Hazug a magáé, de nem az enyém. Hát a nagygazdának a felesége mindig betegnek tette magát. Se nem törődött az urával nagyot, hogy mit főzzön neki, se  egyik, se a másik, örökké beteg volt. - Na fogadjunk, hogy melyikünké hazugabb, s aki megnyeri, a másik fizet hat ökröt, s egy szekér búzát neki. Jól van. Elmentek egyik a más feleségéhez, hogy lássák  meg, hogy tényleg melyiké hazug. De felöltöztek koldus ruhába, hogy a fehérnépek ne ismerjék meg őket. A molnár felesége béhívta a koldust, mert az szállást kért. A fehérnépszállást adott, vacsorát adott neki, mindent. A gazdag ember felesége is béengedte a koldusnak öltözött molnárt, azt mondja: - Jöjjön, ott meghálhat. Oda a kályha mellé húzódjon meg, s ott háljon meg - de semmi ételt nem adott neki. Egyszer gazdag ember felesége megölt egy malacot, kisütötte, odatette a kürtőbe. Megmézelt egy palack pálinkát, azt bétette a láda fenekibe, sütött egy rétest, azt tette a párna feje alá, s felhöngörödött az ágyra. A molnár látta, hogy ott nincs semmi mozdulat, nincs amire várjon. Éjféltájban jött egy cifra legény, az ágyba felhöngörödtek, ott beszélgettek a fehérnéppel. A nagygazda, mikor hazament, koppantott az ajtón. - Tessék? Béjött. Akkor a legény béfordult az ágy alá. - Ki van ott? - kérdi a nagygazda. Azt mondja a felesége: - Egy szegény koldust eresztettem be az este, azt mondtam, meghálhat. Kérte, hogy eresszem be, ő ne kelljen künn a hidegben háljon. Beeresztettem. - Jól tetted, adj valami ételt, valamit egyek. S azt mondja a felesége: - Menjen be oda a másik házba, s ott káposztalébe kása meg van főve, amiből a tegnap délkor evett, vegye ki, egye meg, mert én olyan beteg vagyok, halok meg.No - mordult egyet a gazdag ember, s kihozza az ételt-, üljön ide fel, jöjjön atyafi, egyék maga is.  S azt mondja a molnár: - Hát én nem eszem, s nem megyek oda, de ha idehozza, én is elfogadom. Mind esznek, egyszer csak azt kérdezi a molnár: - Ugyan bizony, gazduram, maga milyen álmot látott? Azt mondja, hogy: - Én olyat, hogy van nekem egy gazda molnár komám. Felveszen két búzát a két vállára, kettőt csíp a két hónya alá, s úgy megyen fel a kőpadra. Ezt ő arról mondta, hogy mán ő elvesztette az ökröket, s a búzát is. - Én annál másabbat láttam - azt mondj a -, én felvettem egy akkora nagy lapos követ, amekkora palack pálinka meg van mézelve, s bé van téve a láda fenekibe. Én úgy vágtam egy akkora malacot, amekkora malac meg van sütve, s fel van téve a kürtőbe, hogy az a malac úgy megakosodott, mint az a rétes, mi a párna feje alatt van. De annak a malacnak akkora két szeme meredett, mint annak a legénynek, ki az ágy alatt van. Ekkor a legényt, elé húzták, s kikergette a gazda, s a molnár komája elnyerte az ökröket és a búza is az övé lett. Így aztán többet nem vitatkoztak azon, hogy melyiknek a felesége hazug.
Értékelés
★★★
5 szavazat