A furfangos cigány

Részletek

Látogatás
8802
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
Szerkesztette
Boldizsár Ildikó
Könyv címe
Az egynapos király
Kiadó
Palatinus
Kiadás éve
2001
Egyszer volt, hol nem volt, meg az Óperencián is túl száz tetűlepéssel s kilenc pulykapittyentéssel, volt a kidőlt kemencének bedőlt oldalában nagyanyámnak egy leszakadozott rongyos rokolyája: onnan szedem én a mesémet, onnan veszem én a beszédemet a számba.   Volt egyszer egy cigány, akinek meghalt a felesége. Nem volt neki egyebe, csak két garasa egy pohár sörre.Megvette a sört, és letette az asztalára, ott iszogatott bánatában. Egyszer csak elszunnyadott, és kidöntötte a sört. Odagyűlt a sörre egy csomó légy. Amikor a cigány felébredt, és meglátta a kiömlött sört, és rajta a sok legyet, mérgében odacsapott a legyekre. Aztán megszámolta, hogy hány legyet talált el egyszerre. Éppen kétszáz jött ki.  Nem volt mit tegyen, bújában elfutott a jegyzőhöz, és íratott vele egy cédulát. Ez állt rajta: - Olyan vitéz vagyok én, hogy egy csapásra kétszázat lecsapok! Kalapjába tűzi a cédulát, s gondolja, hogy ő most már nekivág a nagyvilágnak. Volt a nagyapjának egy igen füstös kardja, azt madzaggal az oldalára köti, és úgy indul útnak. Rátalál egy kis erdőre, amelyben egy sárkány lakott, aki épp ott heverészett egy fa alatt.  Közelebb megy hozzá, és megszólítja: - Jó napot barátom!  Rátekint a sárkány a cédulára: - Adjon isten, jó vitéz barátom! Mi járatban vagy?  - Eljöttem hozzád barátom, mert azt hallottam, hogy nagy vitéz vagy.  Mondja erre a sárkány:  - Az is vagyok, barátom, de nem olyan nagy, mint te, mert látom az írást a kalapodon! Hogy egy csapásra kétszázat lecsaptál. Ne is menj tovább, hanem gyere el hozzám, ebédeljünk meg együtt.  El is indulnak a sárkány tanyájára. Ráparancsol a sárkány az anyjára:  - Húzzon a nyársra két bivalyt annak tiszteletére, hogy eljött hozzánk a jó vitéz barátom!  Megsül a két bivaly. A sárkány a cigány élé tesz egy kupa bort, ami állott vagy húsz akóból. Ledobja a sárkány öreganyja az ebédet az asztalra, a sárkány levág belőle magának egy kétszáz kilós darabot, és azt mondja a pajtásának: - Vágj le, barátom, te is egy szeletet! Levág a cigány annyit, mint egy fél csirke. Azt kérdi a sárkány: - Miért csak ekkorát vágsz, barátom? - Nem vagyok hozzászokva az ilyen csekély ételhez! - mondja a cigány. - Nohát, barátom, ha nem vagy hozzászokva az ilyen csekély ételhez, vacsorára majd mást kapsz! Megeszi a sárkány egymaga az egyik bivalyt ebédre, majd így szól a cigányhoz: - Gyere pajtás, igyunk! Megiszik a cigány egy fél akó bort, a sárkány meg felhajt vagy húsz akót. Ebéd után kimennek a gyümölcsösbe cseresznyét enni. Lehúz a sárkány egy óriási cseresznyefaágat a földig, kezébe adja pajtásának, és biztatja, hogy egyék. De a cigánynak szakadt volt a felöltője és az ág beleakadt a gallérjába. Úgy elhajítja a cseresznyefa a cigányt, hogy szegény huszonnégy fán keresztül repül. Ott ráesik egy nagy nyúlra. A sárkány közben észre sem vette, hogy mi történt a cigánnyal. Egyszer körülnéz a sárkány, hogy hol lehet a cigány. Odafut, hogy jobban lássa, mit csinál, hát egy nagy nyúl hátán hever. Azt aligha gondolta, hogy a cigány nem jó kedvéből került oda, ezért azt kérdi tőle: - Mit csinálsz itt, pajtás? Feleli a cigány: - Azt ígérted barátom, hogy más lesz vacsorára. Megláttam ezt a nyulat itt heverészni a fa alatt. Azt gondoltam magamban, no, ezt jó lenne megfogni. Átugrottam hát huszonnégy fán, s egyenesen a nyúl hátára kerültem. - Legény vagy, barátom! - feleli a sárkány. - Én is megpróbálom, hogy hány fát tudok átugrani. Nekikészülődik a sárkány, és átugrik négy fát. Számolni kezdi, hogy hányat ugrott át a cigány, hát éppen huszonnégyet számol. Azt mondja a sárkány nagy mérgesen a cigánynak: - Menjünk haza, pajtás! Otthon elővesz a sárkány egy vasostort és azt mondja: - Gyere pajtás, lássuk, melyikünk tud nagyobbat rittyenteni ezzel a vasostorral! Azt mondja a cigány a sárkánynak: - Rittyents te előbb! Olyat rittyent a sárkány, hogy a cigány majd hasra esik. Azt mondja a cigány a sárkánynak: - Jaj, barátom, te csak ekkorát tudsz rittyenteni? Hallgasd meg, hogy mekkorát rittyentek én! De előbb áss egy gödröt, dugd bele a fejed, aztán letakarom a fejedet faágakkal, hogy meg ne süketülj. Beleássa a sárkány a fejét a földbe, a cigány meg letakarja, aztán kapja a vasostor nyelét és olyat üt vele a sárkány fejére, hogy az majd megsüketül bele.  Nagyot kiált erre a sárkány: - Ne rittyents tovább, pajtás, mert már most eldugult a fülem. Felkel a sárkány, lekapja a gallyakat a fejéről és mondja: - Gyere pajtás, most menjünk buzogányt vetni! Kihozza a sárkány a buzogányt. Azt mondja a cigány: - Vesd el te előbb! Úgy felveti a sárkány a buzogányt az égre, hogy fel óráig tartott, amíg visszaért a földre. Amikor pedig leért, két méternyire vágódott be a földbe. - Eredj, pajtás, vesd el te is! - biztatja a sárkány a cigányt. Megy a cigány, megfogja a buzogány nyelét, és elkezdi nézegeti az eget. Kérdi a sárkány: - Pajtás, mit nézel annyira? Feleli a cigány: - Van nekem odafenn egy vasműves bátyám, s már régóta üzengeti nekem, hogy vessek fel neki egy darab vasat. Ez éppen jó lenne neki! Elkapja haragosan a sárkány a buzogányt: - Ezt csak ne vesd fel pajtás, mert csak ennyi maradt a nagyapámtól, meg ez a vasostor! Hanem tudod mit pajtás, kapd el ezt a bivalybőrt és hozz benne egy kicsi vizet! Megfogja a cigány a bivalybőrt és elhurcolja a kútig. De gondolkodott erősen, hogyan vigye vissza, mikor üresen is alig bírta el. Talál a kút mellett egy ásót, és ásni kezd a kút körül. Megunja a sárkány várni a vizet, és odaszalad a kúthoz. - Mit csinálsz itt, pajtás? - Hazaviszem ezt a kutat egészen, ne kelljen annyit járni a vízért. - Ejnye, az ode-odáját, pajtás, csak hadd el! Majd járok én vízért. Inkább hozz egy darab fát. Elkezdi a cigány az egész erdőt összekötözni. Megunja a sárkány a fát várni, visszaszalad az erdőbe. Kérdi a cigánytól: - Mit csinálsz, pajtás? - Hazaviszem az egész erdőt, ne kelljen mindig fáért járni! - mondja a cigány. Megharagszik a sárkány, kiragad egy fát gyökerestől, a hátára billenti, s hazafut vele. A cigány az ásóval ballagott utána. - Nosza! - mondja otthon a sárkány az anyjának. - Édes öreganyám, ilyen vitézre még sehol nem találtam! De tudja, mit gondoltam? Éjszakára kifektetem a pitvarba a vaságyra, és éjféltájban rádobom a buzogányt, hadd pusztuljon el. Meghallja ezt a cigány és befekszik a vaságy alá. Felkel éjfélkor a sárkány és ráhajítja a buzogányt a vaságyra. Aztán besiet a házba és mondja az anyjának: - No, édesanyám, megmentődtem a bajtól! Reggel siet a sárkány az ágyhoz, hát a cigány úri módon heverészik rajta. Kérdi tőle a sárkány:  - Hogy aludtál pajtás az éjszaka? - Nagyon jól! - feleli a cigány. - Csak éjfélkor megcsípett egy bolha. Fut a sárkány az anyjához panaszra: - Tudja édesanyám mit mondott a cigány? Kérdeztem tőle, hogy aludt az éjszaka, azt felelte, hogy nagyon jól, csak éjféltájban csípte meg egy bolha. Mit tegyünk vele már most? Azt feleli az anyja: - Tölts meg egy bivalybőrt arannyal és ajándékozd neki oda, hadd menjen békével haza! Megtölti a sárkány a bivalybőrt arannyal és hívja a cigányt. Bemegy a cigány, jó reggelt köszön. Fogadja a sárkány: - Tudod-e pajtás, mit gondoltam? Már látom, hogy nem hozzám való vitéz vagy, nesze ez a bivalybőr pénz, menj el vele haza! - Micsoda? - mondja a cigány. - Meg én vigyem haza? Elhozod te, ha tőlem szabadulni akarsz! - Ejnye, pajtás, hát még erre is rá akarsz venni? No, várj csak, ezt is megteszem. A sárkány fölveszi a bivalybőr pénzt és útnak indulnak. Mikor hazaérkeztek a cigány sátrához, elébe futnak a purdék. Kérdi a sárkány: - Kicsodák ezek, pajtás? - Mind ördögfiak, pajtás! - Mit akarnak ezek? - Sárkányhúsra fáj a foguk - nevet a cigány. - Micsoda? Hát nem rég, hogy elhoztam a pénzt, még engem is meg akarnak enni? Úgy ledobja a bivalybőrt a sárkány, hogy a pénz mind kiömlik belőle. A cigány meg mindet összeszedte, azután élt kedvére belőle. Itt a mese vége, a cigány legyen az olvasó vendége!
Értékelés
★★★½
20 szavazat