Nyomtatás |  Close this window

A fukar nagybácsi és a tanulékony unokaöcs

Látogatás
6919
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
Gyűjtötte
Schäferné Földvári Ilona
Könyv címe
Mese a lótuszvirágról
Kiadó
Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás helye
Budapest
Kiadás éve
1980
Réges-régen élt Kéralában az öreg Óuszep, aki sok-sok zsák aranypénzt gyűjtött össze hosszú életében. Egyetlenegy fiacskája volt, de az jobban szerette szórni a pénzt, mint megtakarítani, élére rakni. Óuszep keserűen gondolt arra, miképpen fog fia nyakára hágni a keservesen összezsugorgatott vagyonnak, amint ő lehunyja a szemét. Töprengett, főtt a feje - mit tegyen? Hirtelen jó ötlete támadt. Felkereste Úlakannan nevű unokabátyját, aki messze földön híres volt fösvénységéről. Indiában szokatlan módon, tej és cukor nélkül itta mindennapi teáját, soha egy fillért sem láttak tőle a koldusok, és hatalmas vagyonát hét lakat alatt őrizte. Az öreg Óuszep ámult-bámult Úlakannan takarékosságán – ő annak tartotta a mértéktelen fukarságot, és így szólt: - Drága bátyám, elküldöm hozzád tékozló fiamat. Tőled kell az okos takarékoskodást megtanulnia. Úlakannan bosszúsan hallgatott. Senkit sem szeretett házában látni, mert sajnálta a sok finom falaltot vendégeitől. Unokaöccsét mégse merte elutasítani, félt az emberek megvetésétől. Beleegyezett hát abba, hogy ifjút megtanítsa a takarékos életre. Az ifjú Thoma meg is érkezett, és nagy érdeklődéssel hallgatta nagybátyja szavait. Igyekezett mindent megtanulni, nagyon szorgalmas tanítványnak bizonyult.  A nagybácsi és az unokaöcs minden este elmondták közös imájukat. Az ima idejére Úlakannan eloltotta a lámpást mondván, imádkozni sötétben is lehet, minek pazarolják a drága olajat. Egyik este a sötétben az ifjú elhagyta a szobát, és csak akkor tért vissza, mikor a fény újra fellobbant. - Hol voltál? - kérdezte bosszúsan az öreg. - Ó, bácsikám, kimentem felöltözni -- válaszolta az ifjú. - Hiszen volt rajtad ruha akkor is, amikor kimentél! - mondotta csodálkozva Úlakannan. - Igen, de mikor eloltottad a lámpást, átmentem a másik szobába, és levetkőztem! - felelte az ifjú Thoma. - Miért tetted ezt? - kérdezte az öreg kíváncsian. - Miután sötét lett, arra gondoltam, hogy meg kell kímélnem a ruhámat. Miért koptassam, hiszen a sötétben úgyse látja senki, hogy van-e rajtam ruha, vagy nincs. A nagybácsi ámultan hallgatta a ravasz ifjú szavait. - Nagyszerű fickó vagy! Nincs már szükséged arra, hogy takarékoskodni tanulj tőlem! Azt hiszem, most már nekem kellene leckéket vennem tőled. Nyugodtan élhetsz immár a saját elképzeléseid szerint. Ezzel a ravasz ifjú megszabadult az öreg uzsorástól, aki máig is azt hiszi, hogy nálánál is fukarabb kereskedőt sikerült nevelnie…
Nyomtatás |  Close this window