A kádár egy jókora hordót ütött össze az erdőben. Meghajlította már az összes dongát, ráhúzta az abroncsokat is, már csak gyalulnia kellett rajta egy keveset. Egyszer csak hallja, hogy a sűrűben megroppannak az ágak. Odanézett a kádár, s majd kővé meredt: ...
A török vezérek Gyulán időztek, onnan engedték széjjel a csapataikat rabolni, pusztítani. Egy ilyen csapat éppen Szalontára akart jönni. Este kívül letáboroztak, úgy gondolták, majd éjszaka jönnek be, mikor mindenki alszik. Csakhogy volt Szalon ...
Réges-régen az őzikéknek gyönyörű, hosszú farkuk volt, amire nagyon büszkék voltak, hiszen minden állat irigyelte érte őket. Történt egyszer, hogy az egyik hosszú farkú őzike, friss füvet keresve reggelire, a dzsungel ösvényein barangolt, Balsorsa az ala ...
Élt egyszer egy özvegyasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt Hamupipőke a házban. O ...
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag ember. Uzsorából gazdagodott meg. Valamelyik károsult egyszer felgyújtotta az egyik tanyáját, hogy csak a pernye maradt belőle. Bánkódott miatta rettenetesen, de még a papja is csak azzal vigaszta ...
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy huncut bíró. Volt több is, de én csak ennek a történetét tudom, s mindét úgysem győzném elsorolni. De ez a huncutok közt is huncut volt. Cselédséget nem tartott, hogy ne kelljen fizetni nekik, s ha valam ...
A csizmadiának volt egy legénye. Tavasszal, mikor a munka megszűnt, a legényt nem akarta elküldeni, mert jó munkás volt, azt mondta neki: - János! Én nem küldöm el magát, de látja, nincs munka, majd a szőlőben is dolgozgatunk egyet-mást, ami előadja magá ...
Amikor Szent József fölért a mennyégbe, meghagyta azoknak, akikre ez tartozott, hogy valahány József nevű lélek kopogtat, azt az ő akaratából be kell engedni a mennyországba. A szentek egy ideig hümmögtek, dehát az Isten fiát József nevelte, nagy súllyal ...
Egyszer egy téli estén egy szegény parasztember a tűzhelye mellett ült, szította a lángot, a felesége meg ott fonogatott a közelében. Az ember egyszer csak fölnézett. – De szomorú dolog, hogy nincs gyerekünk! – mondta. – Más házát fölveri a vidám lárma, ...
Tuskó András marosi tutajos korában éppen itten, a kikötött lápon buzgólkodott, a füzfagúzsokat lazítgatta, amikor se szó, se beszéd, látja, a túlpartról jön ám a halál, a kaszája högye szántja a Tiszát, lép a tutajra, hogy az megbillent alatta, hanem ah ...