A rest menyecske

Részletek

Látogatás
4944
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star10
Szerkesztette
Boldizsár Ildikó
Könyv címe
Az egynapos király
Kiadó
Palatinus
Kiadás éve
2001
Egyszer volt egy rest leány, aki úgy nem szerette a munkát, hogy elment volna akár a temetésére is... Ezért nem is ment sokáig férjhez. Végül mégis akadt egy legény, aki elhatározta, hogy elveszi feleségül. De a leány addigra már a fejébe vette, hogy csak úgy megy hozzá a legényhez, ha neki nem kell majd asszonyként se dolgozni. Ezért azt mondta a legénynek: - Én hozzád megyek, de tudod-e, hogy van nekem egy nagy hibám. - Mi? - kérdi a legény. - Csak annyi, hogy Szent György naptól Szent János napig mindig fáj a fejem. Látta a legény, hogy a lány csak ravaszkodik, mert ha Szent György naptól Szent Jánosig fáj a feje, akkor az azt jelenti, hogy egész nyáron és ősszel nem akar dolgozni. Ezért elhatározta, hogy majd kigyógyítja őt ebből a betegségből. - Egyet se búsulj - mondta a lánynak -, nekem is van egy hibám. - Ugyan biza mi? - kérdi gyanútlanul a lány. - Csak annyi, hogy a víztől úgy megrészegedem, hogy azt se tudom, mit teszek. - Azért ne fájjon a fejed - mondotta a legénynek -, majd iszol bort víz helyett. Így hát megtörtént a jegyesség meg a lakodalom is.Éppen tavasz volt, szántani kellett, de már Szent György napja is elmúlt. Az asszonynak meg is kezdődött a fejfájása. Megy haza az ember a munkából, hát se étel, se ital, az ágy is vetetlen, a ház is sepretlen.„Állj meg, asszony - gondolta az ember -, ha neked fáj a fejed, én meg úgy megrészegedek egy pohár víztől, hogy nem tudom, ki jár rosszabbul.” Azzal odamegy, s vesz egy pohár vizet, jót húz belőle. Kezd dülöngélni. Vesz még egy pohárral, azt is lehajtja. Még egy pohár, még egy pohár, s úgy megrészegedik tőle, hogy biz’ az asszonyt jól helybenhagyta.Na, másnap megint elmegy a mezőre az ember. Amikor jön haza, hát az asszony nagy fehér kötényesen szalad eléje, kendője menyecskésen hátrakötve:- Jöjjön, kedves uram, majd én az ökröket bekötöm az istállóba.Menjen csak-, ott a húsleves az asztalon, ott a palacsinta is...Bemegy az ember. Eszik jóízűen, megtörli a száját, s azt mondja a feleségének: - Na, ez jó volt, édes feleségem. Nem adnál most egy pohár vizet is? - Jaj, édes uram, csak azt ne! - Ugyan bizony miért? - tetteti magát az ember. - Hát tegnap is úgy megrészegedett tőle. Hagyja a vizet, hozok magának finom kis bort, inkább igyék azt. Ettől kezdve az asszonynak elmúlt a fejfájása, de nem is hagyta azóta se, hogy az embere vizet igyék.
Értékelés
★★★★★
2 szavazat