Mátyás király megköszönte a szállást

Részletek

Látogatás
7201
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
Gyűjtötte
Kóka Rozália
Könyv címe
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele
Kiadó
Timp
Kiadás éve
2003
Egyszer Mátyás király rongyos ruhában, egy rossz kocsin, egy szegény gebe lóval járt faluról falura. Hogy, hogy nem, egy kátyúban nagyot reccsent a hátsó bal kereke, s összetört. Kivette Mátyás a kereket, felvette a hátára, s elindult egy bognárt keresni. Kiderült, hogy abban a faluban nincs bognár. Mehetett szegény Mátyás a szomszéd faluba. Ott aztán valaki megjavította a törött kerekét. Jó is lett, indulhatott vissza a másik faluba. Este lett, mire visszaérkezett. Mit csináljon, valahol meg kell szállnia. Elindult szállást keresni. Bekopogtatott egy házhoz. Elmondta, mi járatban van, hogy s mint járt. Adjanak szállást egy éjszakára! - Dehogy adok én kendnek szállást. Mit tudom én, hogy kend miféle csavargó. Táguljon kend az én portámról! - adta ki az útját a gazda. Mátyás keserűen nézett vissza a tágas portára. Csűrök, istállók, kazlak. Erősen remélte, hogy itt meghúzódhat éjszakára. Nagy bánatosan továbbment. Ahogy az utcán bódorgott, odaért egy kicsi viskó elé. Félve szólt be, hogy kaphatna-e éjszakára szállást? - Kerülj beljebb atyafi! Hadd lássalak, ki vagy? - szólt ki egy bang. Mátyás belépett a szegényes kis házacskába. Azt mondta neki a gazda: - Nézd fiam, szegények vagyunk, egy ágyunk van, abban is a beteg feleségem fekszik. Ha jó lesz mellettem, a szalmán, akkor maradj itt. - Jó lesz, jó lesz! - örvendezett Mátyás király. Lefeküdtek, elaludtak hamar. Mikor reggel felébredtek, Mátyás király megköszönte a szállást, s elment. A szegény ember később felölelte a szalmát, hogy kivigye az istállóba - hát, uramfia! - kiesett egy zacskó arany a szalma közül. Megijedt a szegény ember, megfutamodott, hátha még utoléri az éjszakai vendéget. Mátyás gyenge lovacskája lassan poroszkált az úton, így hát a szegény ember utolérte nagy lihegve. - Álljon meg, álljon meg az istenért! - kiáltozott a kocsi után. Mátyás megállt, megvárta a szegény embert. - Mi a baj, mi történt? - kérdezte a rémült embert. - Uram, vagy mi? Itt felejtette nálam ezt a zacskó aranyat. - Nem felejtettem ott, szándékosan adtam kelmednek. - Akkor csak szétnyitotta kebelén a rongyos gúnyát, alatta aranyos kelme feszült. - Sose felejtse el, hogy Mátyás király megköszönte a szállást! Erről írást is hagytam a Zacskóban, nézze meg! Mátyás meglegyintette ostorával a lovacskája farát, s tovább hajtatott. A szegény emberből módos gazda lett, s holtig áldotta Mátyás király nevét.
Értékelés
★★★★
7 szavazat