Mátyás király és a fát ültető ember

Részletek

Látogatás
6102
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star10
Gyűjtötte
Kóka Rozália
Könyv címe
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele
Kiadó
Timp
Kiadás éve
2003
Mátyás király, ahogy járt-kelt az országban, egyszer meglátott egy fát ültető öregembert. Mellélovagolt, s kötözködve így szólt hozzá: - Öreg, minek ülteti kend azt a fát? Úgyse eszik már annak a termésiből! Az öreg megbántódott, s azt mondta: - Ha a Jóisten megsegít, még én is ehetek belőle, s ha nem, hát jó lesz az unokáimnak. - Na, szeretném én azt látni! - mondta a király. - Öreg, ha megéri a fája első termését, hozzon nekem is egy kis kóstolót, Budára! - s azzal megsarkantyúzta a lovát, s már el is tűnt az öreg szeme elől. Az öreg csak akkor eszmélt fel, hogy magával Mátyás királlyal váltott szót. Lekapta a süvegét, de akkor már a király messze járt. Teltek-múltak az esztendők, az öreg csemete fája szép kis fává terebélyesedett. Aztán elérkezett az is, hogy a kicsi fa meghozza az első termését. Szép, aranysárga, zamatos körték teremtek. Akkor az öregember kiválasztotta a három legszebbet, beletette a süvegébe, s úgy, ahogy ígérte, kóstolót vitt Mátyás királynak, Budára. Amikor az öregember odaérkezett a palotához, az ajtónálló nem akarta beereszteni. Az öreg erősködött: - Maga a felséges királyúr parancsolta, ha megérem a fám első termését, hozzak neki egy kis kóstolót. Hát itt van ez a három szép körte, ezt hoztam a királyúrnak. Az ajtónálló gondolta magában: - Hát, ezér’ a király jól megjutalmazza az öreget - azt mondta neki -, na beeresztem, ha annak, amit a király ad, felét nekem adja. Az ajtó mögött Mátyás király meghallotta az ajtónálló kötözködését, gondolta magában: - Na, állj csak meg, majd adok én neked felezést! Az öreg belépett a király elé, tisztelettel levette a süvegét, és azt mondta: - Uram, elhoztam neked a fám első termését, amint azt magad parancsoltad. - Jól van, öreg! Köszönöm. - Mátyás király az öregre kacsintott, aztán az ajtó felé bökött, s adott az öregnek három kis pofont. Az öregember megértette, hogy mit akar a király, kifordult az ajtón, az ajtónállónak adott két akkora pofont, hogy az fényes nappal meglátta a csillagos eget. A király aztán behívta az öreget, adott neki egy zacskó aranyat, s azt mondta neki: - Sokáig éltessen még az Isten, öreg! Itt a pénz, élj belőle boldogan!
Értékelés
★★★★½
13 szavazat