Kezdőoldal Mesék Legenda mesék Az indián bánata

Mese ABC

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | V | Z

Meseajánló

A kerek kő

Kategória: Mesék
Találatok: 11288
Szavazatok: 12
Vélemények: 0


Mesék, mondák

Mesekereső

1 perc, 1% és 1 jó nagy segítség

Ha adóbevallást készít, gondoljon egy percre a civilekre, azokra, kik mindenkinél több önkéntes munkával dolgoznak közös értékeinkért. 
Támogassa az ESTi MeSe VáR fenntartója, az Életfa Kulturális Alapítvány további munkáját adója 1%-ával! Adószámunk: 18375255-1-04.
Köszönjük!

Mesetár

Látogatás
4192
Értékelés
3
Szerkesztő
Dornbach Mária
Könyv címe
A tollas kígyó búcsúja, Közép- és dél-amerikai indián mesék és legendák
Kiadás helye
Budapest
Kiadás éve
1989
Rate this listing
2 szavazatok
Kedvencekhez:
0

 Egy szép napon gondoltak egyet az állatok, fölkerekedtek és meg sem álltak az indián kunyhójáig.

Minden úgy történt, ahogy várták: az ember búnak eresztett fejjel most is ott ücsörgött a háza előtt.

- Nem akarjuk, hogy többé szomorú légy! - szólították meg az állatok. Kérj, amit csak akarsz, s mi

teljesítjük kívánságodat!

- Boldog akarok lenni - szólt bánatosan az indián.

- Jó, jó, de ki tudja, mi a boldogság? Kérj inkább valami mást - ellenkezett a bagoly.

- Rendben - bólintott az indián -, akkor hát szép akarok lenni.

-  Olyan szép leszel, akárcsak én - ígérte az auramadár.

- Erős is akarok lenni - toldotta meg az indián.

- Olyan erős leszel, mint én - szólt a jaguár.

- Fáradhatatlan akarok lenni, hogy gyalogolni bírjak - sóhajtott az ember.

- Neked adom a lábamat- ajánlotta a szarvas.

- Tudni akarom az eső közeledtét.

- Majd énekemmel mindig figyelmeztetlek - felelte a csalogány.

- Ravasz akarok lenni.

- Én majd megtanítalak rá- kínálkozott a róka.

- Fára akarok mászni.

- Kölcsönadom a karmaimat - szólt önzetlenül a mókus.

-Látni akarok a sötétben - mondta még az indián.

- Odaadom a szememet - felelte a macska.

- Meg akarom ismerni a gyógynövényeket.

- Csak bízd rám! – szólt a kígyó. - Majd én megjelölöm neked valamennyit. Ekkor az indián lassan

fölállt és szótlanul elindult a bozótos irányába. Az állatok meg csodálkozva néztek utána.

- Az már igaz, hogy az indián eztán többet tud majd, mint valaha - törte meg a csendet a bagoly -, de bizony örökre szomorú marad.

- Ó ti, szegények! Ó ti, szegények!  - szajkózta a papagáj.Egy szép napon gondoltak egyet az állatok, fölkerekedtek és meg sem álltak az indián kunyhójáig.

Minden úgy történt, ahogy várták: az ember búnak eresztett fejjel most is ott ücsörgött a háza előtt.

- Nem akarjuk, hogy többé szomorú légy! - szólították meg az állatok. Kérj, amit csak akarsz, s mi

teljesítjük kívánságodat!

- Boldog akarok lenni - szólt bánatosan az indián.

- Jó, jó, de ki tudja, mi a boldogság? Kérj inkább valami mást - ellenkezett a bagoly.

- Rendben - bólintott az indián -, akkor hát szép akarok lenni.

-  Olyan szép leszel, akárcsak én - ígérte az auramadár.

- Erős is akarok lenni - toldotta meg az indián.

- Olyan erős leszel, mint én - szólt a jaguár.

- Fáradhatatlan akarok lenni, hogy gyalogolni bírjak - sóhajtott az ember.

- Neked adom a lábamat- ajánlotta a szarvas.

- Tudni akarom az eső közeledtét.

- Majd énekemmel mindig figyelmeztetlek - felelte a csalogány.

- Ravasz akarok lenni.

- Én majd megtanítalak rá- kínálkozott a róka.

- Fára akarok mászni.

- Kölcsönadom a karmaimat - szólt önzetlenül a mókus.

-Látni akarok a sötétben - mondta még az indián.

- Odaadom a szememet - felelte a macska.

- Meg akarom ismerni a gyógynövényeket.

- Csak bízd rám! – szólt a kígyó. - Majd én megjelölöm neked valamennyit. Ekkor az indián lassan

fölállt és szótlanul elindult a bozótos irányába. Az állatok meg csodálkozva néztek utána.

- Az már igaz, hogy az indián eztán többet tud majd, mint valaha - törte meg a csendet a bagoly -, de bizony örökre szomorú marad.

- Ó ti, szegények! Ó ti, szegények!  - szajkózta a papagáj.Egy szép napon gondoltak egyet az állatok, fölkerekedtek és meg sem álltak az indián kunyhójáig.

Minden úgy történt, ahogy várták: az ember búnak eresztett fejjel most is ott ücsörgött a háza előtt.

- Nem akarjuk, hogy többé szomorú légy! - szólították meg az állatok. Kérj, amit csak akarsz, s mi

teljesítjük kívánságodat!

- Boldog akarok lenni - szólt bánatosan az indián.

- Jó, jó, de ki tudja, mi a boldogság? Kérj inkább valami mást - ellenkezett a bagoly.

- Rendben - bólintott az indián -, akkor hát szép akarok lenni.

-  Olyan szép leszel, akárcsak én - ígérte az auramadár.

- Erős is akarok lenni - toldotta meg az indián.

- Olyan erős leszel, mint én - szólt a jaguár.

- Fáradhatatlan akarok lenni, hogy gyalogolni bírjak - sóhajtott az ember.

- Neked adom a lábamat- ajánlotta a szarvas.

- Tudni akarom az eső közeledtét.

- Majd énekemmel mindig figyelmeztetlek - felelte a csalogány.

- Ravasz akarok lenni.

- Én majd megtanítalak rá- kínálkozott a róka.

- Fára akarok mászni.

- Kölcsönadom a karmaimat - szólt önzetlenül a mókus.

-Látni akarok a sötétben - mondta még az indián.

- Odaadom a szememet - felelte a macska.

- Meg akarom ismerni a gyógynövényeket.

- Csak bízd rám! – szólt a kígyó. - Majd én megjelölöm neked valamennyit. Ekkor az indián lassan

fölállt és szótlanul elindult a bozótos irányába. Az állatok meg csodálkozva néztek utána.

- Az már igaz, hogy az indián eztán többet tud majd, mint valaha - törte meg a csendet a bagoly -, de bizony örökre szomorú marad.

- Ó ti, szegények! Ó ti, szegények!  - szajkózta a papagáj.Egy szép napon gondoltak egyet az állatok, fölkerekedtek és meg sem álltak az indián kunyhójáig.

Minden úgy történt, ahogy várták: az ember búnak eresztett fejjel most is ott ücsörgött a háza előtt.

- Nem akarjuk, hogy többé szomorú légy! - szólították meg az állatok. Kérj, amit csak akarsz, s mi

teljesítjük kívánságodat!

- Boldog akarok lenni - szólt bánatosan az indián.

- Jó, jó, de ki tudja, mi a boldogság? Kérj inkább valami mást - ellenkezett a bagoly.

- Rendben - bólintott az indián -, akkor hát szép akarok lenni.

-  Olyan szép leszel, akárcsak én - ígérte az auramadár.

- Erős is akarok lenni - toldotta meg az indián.

- Olyan erős leszel, mint én - szólt a jaguár.

- Fáradhatatlan akarok lenni, hogy gyalogolni bírjak - sóhajtott az ember.

- Neked adom a lábamat- ajánlotta a szarvas.

- Tudni akarom az eső közeledtét.

- Majd énekemmel mindig figyelmeztetlek - felelte a csalogány.

- Ravasz akarok lenni.

- Én majd megtanítalak rá- kínálkozott a róka.

- Fára akarok mászni.

- Kölcsönadom a karmaimat - szólt önzetlenül a mókus.

-Látni akarok a sötétben - mondta még az indián.

- Odaadom a szememet - felelte a macska.

- Meg akarom ismerni a gyógynövényeket.

- Csak bízd rám! – szólt a kígyó. - Majd én megjelölöm neked valamennyit. Ekkor az indián lassan

fölállt és szótlanul elindult a bozótos irányába. Az állatok meg csodálkozva néztek utána.

- Az már igaz, hogy az indián eztán többet tud majd, mint valaha - törte meg a csendet a bagoly -, de bizony örökre szomorú marad.

- Ó ti, szegények! Ó ti, szegények!  - szajkózta a papagáj.

Legújabb mesék

1. Mese az...
    Kategória: Legenda mesék
2. A bárány mája
    Kategória: Legenda mesék
3. Kardana átka
    Kategória: Legenda mesék
Tovább...

Legnépszerűbb mesék

1. Csali mese
    Kategória: Mesék
2. A bolond falu
    Kategória: Bolondos mesék
3. A BOLDOG EMBER
    Kategória: Mátyás király mesék
Tovább...

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre e-mail címed megadásával:

Delivered by FeedBurner

Életfa Twitter Iratkozz fel RSS értesítőnkre! 

Írj nekünk levelet! Iratkozz fel az Életfa csoportba a Facebookon!

Hirdetés