A csillagszemű juhász

Részletek

Látogatás
13984
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
Gyűjtötte
Sebestyén Ádám
Könyv címe
Az eltáncolt papucsok Bukovinai székely népmesék
Kiadó
Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás éve
1984
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas király. Hatalmas nagy király volt, és féltek tőle a népei rettentően, mert ha elprüsszentette magát, mindenki kellett mondja egy szívvel-lélekkel, hogy adjon isten egészségére. Csak egyetlenegy alattvalója nem mondta, a csillagszemű juhász. Meg is ragadták a katonák, s vitték a király eleibe.Azt mondja a király: - Hallottam, hogy te nem mondod, hogy adj'isten egészségemre. - Mondom, felséges királyom, hogyne mondanám - erősködött a csillagszemű juhász. - Adj'isten egészségemre! - Nem a te egészségedre - fakadt méregre a király -, hanem adj'isten az én egészségemre! - Adj'isten az én egészségemre! - vágta rá a csillagszemű juhász. - Hát nem érted? - méltatlankodtak a katonák. - Nem a te egészségedre, hanem a király egészségére! - Hát azt én nem mondom - bökte ki a csillagszemű juhász. - Ugyan mért nem mondod? - Addig biz én nem mondom, amíg a király nekem nem adja a leányát feleségül. Rettentő haragra gerjedt a király. Megparancsolta a porkolábnak: - Vigyétek a legmélyebb börtönnek a fenekére. Van ott egy oroszlán, az majd széttépi! Meg is ragadták a katonák a csillagszemű juhászt, s levitték a börtönnek a legmélyebb fenekére. Ott egy nagy-nagy, kiéhezett oroszlán lapult. Mikor belökték a csillagszemű juhászt, nekimordult az oroszlán, de a csillagszemű juhász csak jól belenézett az oroszlánnak a szemébe, s úgy megjuhászodott az oroszlán, hogy meg se moccant többet.Reggel mennek az őrök, hogy a csillagszemű juhásznak összeszedegessék a csontját-bontját, porcikáját. Mikor meglátták erőben, egészségben, hát igen megijedtek. - Hát te élsz? - Élek hát, persze hogy élek - felelte a juhász. - Nem is halok én meg addig, amíg a királynak a leánya a feleségem nem lesz! Viszik a király eleibe. Tudakolja a juhásztól: - Na mondod-e, hogy adj'isten egészségemre? - Nem mondom én, felséges királyom, addig, amíg a leányodat nekem nem adod feleségül. - Ilyen-olyan teremtette! - mérgelődött a király. - Adok én neked! - fenyegette meg a makacs juhászt. - Fogjátok meg, s vigyétek egy még sötétebb börtönnek a fenekére. Ott van tizenkét szőrdisznó, hadd egyék meg, vacsorázzák meg! Megragadták a katonák a csillagszemű juhászt, s levitték egy még sötétebb börtönnek a fenekére. Ott volt tizenkét szőrdisznó kiéhezve. Mikor a csillagszemű juhászt oda bevetették, nála volt a furulyája. Elkezdett furulyálni. Fújta, fújta a furulyáját, erőst szépen fúvogatta, s halljatok csodát, összefogózott a tizenkét szőrdisznó, s olyan szépen járták, hogy azt kimondani nem lehet. Énekelték, hogy: ,, Az ajtóig meg vissza, a gyűrűmet add vissza, hogyha vissza nem adod, jól megcsípem a karod."Akkor elfáradtak, s abbahagyták. De csakhamar megint rázendítettek: ,, Le az úton le-le-le, ne pogácsa, ne- ne-ne. A pogácsa rétesen, a pálinka mézesen, edd meg, idd meg, kedvesem, hogy az Isten éltessen!"Így addig furulyált a juhász, addig ropták a szőrdisznók, hogy kifáradtak, ott egymásra dőltek s elaludtak. A juhász is leterítette a báránybőr bundáját, reáfeküdt, s úgy elaludt, mint a tej.Reggel mennek az őrök oda, hogy összeszedjék a csontját-bontját, mindenféle porcikáját. Hát, Uram, Teremtőm, olyan szépen alszik a juhász, mintha semmi gondja-baja nem volna!Megfogták, viszik a király elébe.Csodálkozik a király: - Hát te még élsz? - Élek, felséges királyom! - Hát mondod-e, hogy adj'isten egészségemre? - Nem mondom én addig - erősködött a juhász -, amíg a leányát nekem nem adja feleségül! Megmérgelődik a király: - Vigyétek, dobjátok bele a beretvakútba! Egy kút ki volt rakva kereken beretvával. Odavitték a csillagszemű juhászt. Gondolja magában a csillagszemű juhász, ennek fele se tréfa! Ha ide belelöknek, innen én ki nem tudok jönni.Azt mondja az őröknek: - Halljátok-e? Kicsit várjatok, hátha meggondolom magam! Az őrök elmentek félrébb, a csillagszemű juhász a juhászbotját beletette a kútnak a szélébe, a kútküpűbe beleakasztotta.Reátette az árvalányhajas kalapját s a báránybőr bundáját, s ő lekucorodott a kútnak a túlsó felébe.Egyszer visszamennek az őrök, a katonák, s azt mondják: - Meggondoltad-e magad, juhász? - Meggondoltam, meg. Nem mondom, hogy adj'isten egészségére. No, akkor azt a botot, ami fel volt állítva, az őrök megtaszították. Azt hitték, hogy a csillagszemű juhász áll ott, és supp, beleesett a kútba.Másnap reggel mennek oda a kúthoz, hogy nézzék meg, csakugyan meghalt-e a juhász, s kihúzzák a kútból. Hát, Uram, Teremtőm, a csillagszemű juhásznak haja szála se görbült! - Hát te élsz még? - Élek hát, hogyne élnék - felelte nagy büszkén. Viszik a király eleibe, azt kérdi a király: - Na mondod-e, hogy adj'isten egészségemre? - Nem mondom én, felséges királyom, amíg nekem nem adja leányát feleségül! Felültették a hintóra, a király kivitte a rézerdőbe. - Nézd csak, ezt az erdőt én neked adom, csak egyszer mondd, hogy adj'isten egészségére. - Nem mondom én, felséges királyom, amíg a leányát nekem nem adja feleségül! Viszi tovább a király, elérkeznek az aranytóhoz. - Nézd csak, ezt a tavat is neked adom minden aranyhalával, csak mondd nekem, hogy adj'isten egészségére! - Nem mondom én, felséges királyom, amíg a leányát nekem nem adja feleségül! Viszi tovább a király, elérkeztek a gyémántrétre, - Ide nézz- mutatott körbe a király-, ezt a rétet is neked adom, csak mondd egyszer, hogy adj'isten egészségemre. - Nem mondom én, felséges királyom, amíg a leányát nekem nem adja feleségül! - Hát egye meg a fene - bólintott rá a király -, neked adom. Mondod-e? - Mondom hát, mondom - örvendezett a juhász. A király nekiadta feleségül a csillagszemű juhásznak a lányát.Rettentő nagy lakodalmat csaptak. Hát egyszer hozzák be a jó erős tormás húst.Erősen kezdte csípni az orrát a királynak, prüsszögött rettentően. Ahogy prüsszentett, a csillagszemű juhász örökké mondta: - Adj'isten egészségére! Adj'isten egészségére! Adj'isten egészségére! - Elég, elég, te kötélrevaló! - kiáltotta a király. - Ne mondd tovább! De a csillagszemű juhász nem akarta annyiba hagyni. Csak mondta, mondta.A királynak úgy megtetszett a csillagszemű juhász, hogy nemcsak a leányát adta neki, hanem az egész királyságát is reáíratta. Megválasztották a csillagszemű juhászt királynak.Olyan jó király nem is volt, nem is lesz több a földön, mint amilyen az volt. Már messziről mondta mindenki a csillagszemű juhásznak, hogy adj'isten egészségére.Még ma is élnek, ha meg nem haltak.Itt a vége, fuss el véle!  
Értékelés
★★★★
19 szavazat