• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

MesékRSS

A deákból lett király

 

Útra ment egy deák, s amint a mezőbe ment, talált valami kipattogzott borsószemekre; gondolta, hogy azoknak hasznát veheti, mett ő szegény legény; hiszen az apja azt es tanácsolta volt neki, hogy ami többet ér egy bolhánál, azt ha találja, vegye fel. Felszedte hát a borsót, s a zsebibe rakta.

 

Útjába elestéledett egy királyi városba, béjelentette magát a királynál, s útiköltséget kért, s az éjjelre szállást.

A deák jóforma legén volt, helyesen beszélt, s ügyesen viselte magát. A királynénak ez figyelmire esett, s minthogy eladó leánya volt, úgy vélekedett, hogy hátha ő királyfiú, s leánynézőbe jött, s csak azét őtözött deáknak, hogy ne esmerjék meg! Ezt a gondolatját megmondta az urának, s a király es helyesnek vette. Ketten megegyeztek, hogy tudják ki, igazán királyfiú-e? Megmarasztották vagy két napra. Első écakára nemigen pompás ágyat vetettek neki, azétt, hogy ha avval megelégszik, úgy csak deák, de ha nem, akkor királyfiú.

 

Az ágyat megvetették egy oldalházban, s egy bizadalmas emberit a király annak az ablakára állította, hogy lesse meg a deákot, mit csinál. Megmutatták a deáknak az ágyat, s ő vetkezni kezd ott egyedül; de amint vetkeznék, a borsó a zsebiből mind az ágyba hull alája; ő keresgélni kezdi, s egyenként esszeszedegetni; hajnal lett, míg essze tudta szedni. A vigyázó nem látta, mivel dógozik a deák, de látta, hogy nem aluszik, hanem mind csak az ágyát igazgatja, s csak hajnalra aludt egy cseppecskét. Azt jelentette a királynak, hogy a szálló nem aludt, csak az ágyával bajlódott; úgy látszik, hogy nem afféle ágyhoz van szokva.

 

Felkőtt a deák, s reggeli ebéd alatt a király megkérdette: hogy aludt?

A deák azt mondta:

— Egy kicsit nyughatatlanul, de annak es magam valék az oka!

Ebből azt húzták ki, hogy megbánta, miért nem adta ki magát, hogy ahhoz való

jó ágyat vessenek neki. Hitték, hogy királyfiú, s ahhozléve bántak véle.

 

Más este esmént oda vetettek ágyat, de királyi módra. A deák, hogy a múlt éjjel nem aludt vót, mihent a fejit letette, úgy elaludt, mint a tök, virradtig meg sem moccant. Most a borsóval nem kellett, hogy baja legyen, mett azt a küsruhája szegibe kötte vót, mikor az ágyból esszekeresgélte. A vigyázó azt jelentette reggel, hogy az utazó végig jól aludt.

 

Csakugyan most mán meghitték, hogy a deák csak deák képet vett, de királyfiú; reá fogták, hogy királyfiú, s királyfiúnak szólítgatták.

A király leánya jól járt utána a deáknak, nem nagy dologba került, hogy magát véle megszerettesse; s ketten esszekőttek. Álló esztenedeje vót, hogy együtt élnek; akkor őköt felrakták, s útnak eresztették, hogy a deák-király es mutassa meg feleséginek a maga országát.

 

A deák még most ijedt meg, hogy kurucoson tanál járni. Szepegett, szepegett, de csak elszánta magát, hogy úgy legyen, ahogy jő. Mondá magában:

— Elindulok vélik, s ha nem egyéb, elszököm töllik, visszamegyek a kolégyomba! 

A deákköntöst soha sem hagyta el magától.

 

Elindultak, s addig mennek, míg egy nagy erdőbe érnek; ott egyhelyt a deák félre menyen, s egy mély árokba vetkeződni kezd, hogy a deák gúnyába őtözzék s elszökjék.

Éppen ott hevert egy hétfejű sárkán, s ez őt megszólította:

— Ki vagy? Mit keressz itt? Mit akarsz?

A deák elbeszélte a sárkánnak az egész dógát, s azt es, hogy most eppen szökni

akar el.

 

A sárkán azt mondta reá:

— Nem szükség elszökni. Kár vóna! Csak folytasd útadot, s amint az erdőből kiérsz, meglátsz egy lúdlábon forduló rézvárat, menj be abba, s lakjál ott békével feleségestől, kutyástól, macskástól addig, míg a vár mozogni s forogni kezd; de akkor osztán kotródj onnét, met akkor én menyek oda haza, s ha benne kaplak, vége életednek.

 

Visszament hát a deák az úti társasághoz, s tovább utaztak, míg az erdőből kiérve a várat meglátta; oda mind bémentek, s megtelepedtek, mint az övébe. Jól találták magikot két esztendőn keresztül, s maga es hinni kezdte, hogy mán igazán király. De hát eccer a vár csak mozogni, forogni kezd nagy gyorson! Megbúsul a deák, s kimenyen a vár élire, ott sétál nagy búson alá s fel. Talál ott egy vén banyót, aki azt kérdi tőle:

— Mi bajod van, felséges király?

— Hm! Az a baj anyó — azt mondja a deák —, hogy nem vagyok király, de még es

annak kell lennem!

Elbeszéli egész dógát mostanig.

 

Az még nem baj, fiam! — mondja a banyó. — Köszönd, hogy nem titkoltad el előlem dógodat! Én a kuruzsos királyné vagyok, a hétfejű sárkánnak legfélelmesebb ellensége. Azétt azt tanácsolom: igen hirtelen süttess egy cipót, egymás után hét sütéssel, azt a cipót mindenkor legelőbb tétesd bé a kemencébe, s legutoljára vétesd ki; azt hónap reggelre, mikor a hétfejű sárkán megérkezik, tétesd ki a várkapuba, s az a sárkánnak úgy megfelel, hogy a téged soha nem fog háborgatni, s a vár mindenestől neked marad!

 

A deák a cipót eppen úgy elkészítette, s már éfél után egy órakor a cipó ki volt téve a várkapuba.

Mikor a nap bútt fel, a hétfejű sárkán a várkapura ment, de őt a cipó így szólította meg:

— Hó! Itt én vagyok az őrző, ide az én engedelmem nélkül nem mehetsz bé! Ha bé akarsz menni, előbb ki kell állanod azt, amit én kiállottam!

— Nekem ide csak bé kell mennem! — azt mondja a sárkán. — Micsoda próbákot állottál ki hát?

 

A cipó elbeszélte, hogy őt, mikor mag vót, felásott fődbe takarták, elrothadt, kikőtt, felnőtt, sok hideget, meleget, esőt, havat kiállott, méges megtermett, levágták, esszekötözték, megcsépelték, esszemorzsolták, meggyúrták; azután hétszer egymás után, mindannyiszor minden társainál előbb, a tüzes kemencébe bévették.

— Ha ezt mind így kiállod, akkor hiszem béeresztlek, de máskülönben ide nem mégy bé!

 

A sárkán tudva, hogy mind azt ki nem állhatja, úgy neki haragudt, hogy mérgibe kihasadt, s így elpusztult.

A deák pedig az naptól fogva annak a várnak ura lett; apósa s anyósa halála után két országnak lett királya; s ha meg nem hólt, ma es uralkodik.

Ha tudnám, hogy ilyen szerencsésen járok, mint a deák, én es a mái szentséges nap beállanék deáknak!

 
Kapcsolódó kategóriák

Volt egy öreg király, Zöld király volt az ű neve. Annak volt egy fia. A királyúrfi elhatározta, hogy elmenyen felesíget keresni. Hallotta, hogy a Veres királynak van egy gyönyörű szép leánya. Béfogatott a hintóba, egy inast vett maga mellé, és útnak indul ...

Látogatás8695
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Rígen, mikor még nem volt vonat és a katonák gyalog mentek, a huszárok meg lúháton, egy szombat este elkovártélyozták űket a Székelyföldön házakhoz. Az egyik huszár egy szásznál volt elkovártélyozva, és ki volt adva parancsba, hogy a gazda köteles vasárna ...

Látogatás13688
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Egy papné, valamikor régen, a tányért, tálat, tejesfazekat belerakta egy kosárba, s elküldte a szolgálót, hogy mossa meg a patakon. A szolgáló mosogatás közben meglátta, hogy egy rák épp akkor mászik ki a vízből. Még soha rákot nem látott, hát rábá ...

Látogatás17625
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

A nagyságos asszonyná szolgált egy jány. Azt mondja neki egyszer a nagyságos asszony: - Itt van ez a sok tejesfazék, vidd el abba a nagy tiszta szép patakba, jó suhold ki, mosd ki! - Jó van, igen. Megy a szolgáló a két nagy kosár teji c ...

Látogatás2140
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

A huszárnak nem volt pénze, kért a pajtásától egy forintot kölcsön, míg szerez valahonnan. Elment a kereskedőhöz, s a boltokba bekukucskált, egyik boltos azt kérdezte: mit keres? A huszár azt mondja: „Ilyen szürke ruhás boltostól kaptam tegnapelőtt egy f ...

Látogatás7320
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Hát azt tudod-e, miért mondja a szúnyog, hogy: szööögény? Egyszer a szúnyog panaszkodott a farkasnak, hogy az ember őt el akarja pusztítani. - Na, gyere - mondja neki a farkas --, mutasd meg nekem, melyik az. Mennek, mendegélnek, ahogy ballagnak az úto ...

Látogatás29230
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király, annak volt három lánya. A király nagyon szerette a földiepret, s egyszer azt mondta leányainak, hogy menjenek ki az erdőbe, szedjenek neki földiepret, s ő annak fogja a legszebb ruhát csináltatni, aki a ...

Látogatás8678
ÉrtékelésStar10Star10Star00Star00Star00

Volt egyszer egy faluban egy gazdag legény, szintén a szomszíd faluban egy szegíny ember. Annak a szegíny embernek volt egy leánygyermeke. Az elíg szíp lett volna, de hogy lusta anyja volt neki, nem hogy arra szoktatta volna, hogy megfüsülődjík, me ...

Látogatás14517
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Volt az erdő kellős közepén egy kakas meg egy pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit enni nekik. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vadkörte nagyobb volt, mint a pipe gégéje. Hát azt mondja a pipe: - Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy k ...

Látogatás34458
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy kis kakaska meg egy jércike; amint ott kapargáltak a szemétdombon, megtalált a jércike egy szem kökényt, el akarta nyelni, megakadt a torkán, elkezdett fulladozni, kérte a kakaskát:   - Eredj, kakaskám, hozz a ...

Látogatás32266
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy szegény fiú. Annak a fiúnak kicsi korában elhalt apja is, anyja is, csak ő maradt egyedül. Szegény volt, nem volt senkije-semmije, s ő szegény feje beállott pásztornak a juhokhoz. Örökké ...

Látogatás14979
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy kecske. Annak a kecskének volt hét kicsi gidája. Egyszer azt mondta az öreg kecske: - Vigyázzatok, s maradjatok itthon, mert én megyek ki a mezőre, hogy hozzak nektek friss füvecskét. ...

Látogatás18160
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Élt a világon egy kicsi majorfiú, annak a kicsi majorfiúnak rengeteg sok kecskéje s juha volt. Hát egyszer azt veszi észre, hogy a legszebbik kecske erősen elnehezült, s nemsokára kell, hogy fiadzék. A majorfiú már előre örvendett. Azt mondta:   - Nahát ...

Látogatás18657
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon túl, volt egy kecskepásztor. Annak a kecskepásztornak volt egy fia. Az a fiú a kecskékkel egy hegyoldalban volt, ott legeltette a kecskéket az oldalban; hanyatt feküdt, még el is szenderedett. Hát ahogy elszen ...

Látogatás16132
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Volt egyszer egy katona; hosszú ideig szolgált hűségesen a király seregében, de mikor a háború véget ért, a sok sebe miatt már nem tudott tovább szolgálni. A király maga elé rendelte, és azt mondta neki: – Mehetsz, amerre látsz, nincs többé szükségem rá ...

Látogatás26648
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon innen, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a kurta farkú malacka túr, volt egy szegény halászember. Ennek a szegény embernek nagyon sok gyermeke volt. Bizony, mikor volt kenyér az asztalfiában, mikor nem. Hiába k ...

Látogatás28150
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Lakott egy országnak két szegletében, messze egymástól két gazdag ember. Egyiknek fia lett, a másiknak leánya. Mind a ketten meghívták egymást komának, s a keresztelőben arra egyeztek, hogy a gyermekeiket összeházasítják. Nőttek a gyermekek, de munka nél ...

Látogatás9183
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Élt két kövér barát. Csak a hasuk vót a mindenik, azér éltek-haltak. Vettek egy kocsit, hogy avval mennek kéregetnyi, hogy többet ehessenek. Húzta a két kövér barát a kocsit. Kéregettek, hogy Isten nevibe adjonak. A sok falusi meg hordta nekik a szalonná ...

Látogatás29251
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Volt egyszer, hol nem volt a világon egy özvegyember meg egy özvegyasszony. Mindkettőjük­nek volt egy-egy lánya. Szegények voltak mind a ketten. Az egyiknek rostája volt, de szitája nem, a másiknak szitája volt; de rostája nem. Ha az embernek a szita kell ...

Látogatás22051
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Volt egy szegény suszter. Szegény volt, mint a templom egere, semmije nem volt. Egyszer úgy gondolta, hogy elmegy világgá, nem nézi tovább a gyermekei éhségit meg a magáét. Ami kis pénze vót egy liter borra való, azt zsebre vágta és ment. Ment a szegény ...

Látogatás12845
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10