A LIMÁNY KELETKEZÉSE
Amikor a mi Urunk Jézus Krisztus Szent Péterrel a földön járva nézegette hogy s mint élnek az emberek, mentek a Tisza partján Szentesnek, megszólalt a tanítvány.
- Uram-Tanítómesterem, akkor mi lenne, ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, s csak a másik fele lefelé?
-Ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, a másik fele lefelé, akkor a hajósok meg a hajóvontatósok örökké innának, vigadnának, káromkodnának. A Tisza dolgozna helyettük. Nem lehetne velük bírni!
De Péter szokása szerint addig erősködött, amíg kívánsága teljesült. A Tisza egyik oldala fölfelé folyt. Egészen addig, míg egebéli utasaink hazafelé mentükben ereszkedtek a folyóparton. Látják, hogy a hajósok részegen mulatnak, verekednek, káromkodnak, ok nélkül ütik a vontatós lovakat. Péter azon kezdett rimánkodni:
- Uram-Teremtőm, add vissza a régi vízjárást.
Visszaadta. De az esemény nyoma máig ott örvénylik, forog a limányban. Halászok, hajósak kerülik, Szent Péter vizének nevezik.