A hont-csitári Mária-szobor

Részletek

Látogatás
2815
Értékelés
Star00Star00Star00Star00Star00
Hát az úgy vót, hogy vót egy juhász, és akkor vak vót neki a kisfia. És akkor hogy elment hozzájuk a tündér, és kivezette oda a Kútyikáhó; úgy is mondják mostan, hogy Kútyika. És akkor megmosta neki a szemit. És akkor a gyerek látott. És utána kifaragott egy fából egy szobrot. Egy Szűzanya szobrot. Az vagy olyan nyolcvan centis vót, nyolcvan centi körül vót az a szobor. No és akkor azt onnan akkor törökök meg minden, nem is tudom, a törökök előtt vót-e ez még, mer akkor oszten ott a kápolnát a törökök lerombolták, há kis kápolnát csináltattak, oszt annak a helyén, csak fábúl. oszt a törökök felgyújtották. Utána a szobor meg, hogy valaki oszt megálmodta. nagyon sokáig úgy vót, hogy a tyúkpalláson vót. Tyúkpalláson vót a szobor, a Szűzanya-szobor. És akkor valaki megálmodta, akkor oszten lehozták, akkor ugye kifestették, megin rendbe tették, és akkor ott megint építettek egy kis kápolnát a Kútyikánál; oda járnak sokan. No oszt mink is vótunk oszt otten, elmentünk búcsúba. Én akkor valamelyiket gyászoltam, akkor nagyon nagy bánatom vót, alighanem apu halt meg akkor. És akkor én áldozás után - énnekem nem is vót eszemben, hogy az má ennyi csodákon átment, hogy megálmodták, meg újbúl megtalálták a szobrot. Csak ahogy így állok, így a szobor előtt-e, imádkozok áldozás után, egyszer -jaj, Istenem! - odapillantok én: a szobor az egy szemit mindig becsukta meg kinyitta. Mint aki kacsint, egyik szemit hunyta s nyitta. nyitta-csukta, nyitta-csukta. Mondom (a lányának ): - Gyere mán be - mondom -, én mán így el vagyok álmélkodva! Nem tudom - mondom -, jól látok-e vagy - mondom -, meg akarok győződni, hogy jól látok-e? - Jaj, anyu, ez - aszongya -, ez nyitja! És csak az egy szemit.. De a herencsényiek mind látták! A Máriás jányokat is behívtuk, fiatalok vótak ezek, a négy Máriás jányok. Ugye egy darabig néztük, mindenki látta. Akkor mink szívbül-lélekbül a főoltár elé odatérdeltünk; mikor nézünk oda, a kegyszobor, a Szűzanya-szobor - ahogy így énekeltünk - az meg a száját rendesen nyitta-csukta, velünk együtt énekölt. Ezek a jányok, a négy lány, az-az, mind akik gumilabdák, azok térdre zuhantak, akkor Ilonka is ránk néz: hát má a jányok térdelnek, térgyeljünk le mink is! Néztük, és a Szüzanya végig énekelt, nyitta-csukta a száját. Olyan aranyos pici szája, ahogy az énekelt. Ezt soha el nem felejtem.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004
Értékelés
0 szavazás