A cigány, aki maga alatt vágta a fát

Részletek

Látogatás
23014
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
A cigány elment volt az erdőre, felmászott a fára. Vágja ott azt az ágat, akin állott. Hát az erdőpásztor meghallotta, hogy ott vágja a fát az erdőn. Odanízett, hogy lássa, ki vág fát az erdőn, ki mér ott fát vágni. Látja, hogy ott a fa tetejin egy cigány, ott vágja a fát.   - Mit csinálsz ott, te cigány? - Vágom a fát.   - Leesel onnat.   Egyszer csak hupp, leesik a földre.   - Na, te Isten vagy, hogy tudtad, hogy leesem - azt mondja az embernek a cigány.   Egy kis rongyos lúval volt, szekírrel. Megrakta a szekerit egy kis ággal, fával, mivel.   - Na - azt mondja -, ha Isten vagy, mondd meg, hogy mikor halok meg - a cigány mondta az embernek.   - Amikor hármat f. . . ik a lovad.   Sár volt, mert esett az eső, mint most is, és hó, eső. Hajtotta volna a lovát, de elvágta az útat a kerík, nem bírta a lú a szekeret. F . . . ik egyet a lú, de csak csapkodja. Közzeledik osztán a csinált úthoz, azonban ott volt egy kis kaptató. Hogy kimegy a csinált útba, megcsapja a lovát. Elf . . . ja magát a lú. Na istenem, már még csak egy kell. Kikapja osztán mégis a kocsit a csinált útba a fával. Lefekszik a cigány oda a csinált útba. Azírt feküdt le, hogy ne haljon meg fennállva, lefeküdve haljon meg, ne üsse meg magát. Jű egy motoros. Ott kürtöl, de a cigány fel se tartja a fejit, hogy álljon onnét félre az út közzepibűl. Hogy nem kőtt fel a cigány, megállott a motoros, nem hajlott rá a lúra, szekírre, cigányra.   - Kelj fel onnét, te cigány!   - Ne beszíljen a hótt emberrel! - azt mondta.   - Híj, hát hótt ember, aki beszíl!   Van a motorosnak egy jó pálcája, ráüt a cigányra. Az se veszi tréfára a dolgot, felugrik. Volt ott kűjjel egy boglya. Akkor is mind esett az eső. Elfut a cigány a boglya mellé, belédugja a fejit a boglyába, hogy ne ázzík.   - Na - azt mondja -, belédugtam a baglyába a fejem, nem bánom má, ha az istennyila megüti is a s . . . emet.   Hát túl a boglya mellett megint volt egy más ember másfelűl. Az nekifordul, s a cigány s . . . ire egy pálcával ott jól rácsap, ahogy csak tudott.   - Na már Istenem, hát nem azírt mondám, hogy olyan hamar megfogadd.   A cigány is kikapá a boglyábúl a fejit, elment haza a kis fával, lovával, kocsijával. Ha a fejit ki nem húzta volna a boglyábúl, még most is ott volna. Nna!
Értékelés
★★★½
71 szavazat